Ki fizet, ha a frissen vásárolt autó már a hazaúton elhalálozik?

Szavatosság, rejtett hibák és egyéb gyötrelmek

2025.02.13. 06:01

Vevői oldalról egy használt autó mindig lutri. A vásárlók emiatt sokszor a szavatosság jogintézményére támaszkodnának, amikor probléma adódik. A mindennapokban ez azonban korántsem olyan univerzális csodafegyver, mint amilyennek a legtöbb autós képzeli.

Szavatosság

Az úgynevezett hibás teljesítésért kötelezően vállalt eladói felelősség. Mivel kötelező, kizárni nem lehet és kapcsolódik hozzá a hibás teljesítési vélelem is. Fogyasztói szerződés esetén (kereskedő eladó - magánszemély vásárló) amennyiben a vevő igazolja a rejtett hiba megjelenését, a jog azt vélelmezi, hogy az már a vétel napján is megvolt és nem később (nem a vevő hibájából) keletkezett. Ezt a vélelmet azonban az eladó megdöntheti, ha bizonyítja, hogy a hiba az átadáskor még nem volt jelen és az átvétel után, a vevői használat során jelentkezett. Például a vevő nem rendeltetésszerű használata vagy az autó magas futásteljesítménye-életkora miatt.

A használt autókkal kapcsolatos leggyakoribb jogi problémát az úgynevezett hibás teljesítés nyomán keletkező szavatossági igények érvényesítése okozza. Önmagukban is nehéz helyzetek ezek, a rejtett hibák észlelhetőségének-felismerhetőségének kérdése sokszor még az ítélkező bírákat is komoly gordiuszi csomókkal szembesíti. 

Az alaphelyzet egyszerűnek tűnik: a frissen vásárolt használt jármű meghibásodik, a vevő panaszával az eladóhoz fordul, oldja meg valahogy a kényelmetlen helyzetet. Ameddig az eladó partner a dologban, addig jók a kilátások. Ha viszont elzárkózó, indul az igazi vesszőfutás: békéltetés, ügyvédek, bíróság, jogi bikkfanyelv. 

A helyzet azáltal sem válik átláthatóbbá a laikus autósok számára, hogy jogi segítséget vesznek igénybe. "Akár peresíthető is a szavatossági igény", bíztatják a jogtudorok a pórul járt autóst. A valóságban az "akár" kifejezés a jelenlegi jogi keretek között annyit tesz, hogy igazából senki sem tudja előre, mi lesz az ügy vége. Mert ami az általános szabályok szerint jár, az a konkrét ügyben nem biztos, hogy jut is.

A bíróságok sincsenek könnyű helyzetben ezekkel a szavatossági jogvitákkal. Mivel minden eset egyedi, nem ritkán komoly fejtörést okoz annak eldöntése, hogy jogos-e a vevői panasz. Sőt, sokszor a vevő gondatlansága-mulasztása is felmerül mérlegelendő körülményként, az autós könnyen bukó futamra teheti fel az összes tétet, amikor peresít egy szavatossági igényt.

A leggyakoribb buktatók a kellékszavatosság vonatkozásában

Vásárlói oldalon általános tévhit, hogy a kellékszavatossági igények érvényesítése egyszerű dolog, elegendő a hibát-meghibásodást jelezni az eladónak, és készen is vagyunk. Elsőre logikusnak tűnhet ez a gondolatmenet, hiszen a szavatosság független a felróhatóságtól, vagyis mindegy, hogy az eladó tudott-e a problémákról, vagy gyanútlan áldozata csak az eseményeknek. A valóságban az autósoknak viszont nem elég felvenni az áldozat szerepét. 

Mennyire legyen alapos és szakértő a vevő? 

Az egyik leggyakoribb buktató, hogy a vevő kellő alapossággal nézte-e át az autót vásárlás előtt. A jogszabály szerint ugyanis amennyiben a vevő a hibát a vásárlás időpontjában ismerte vagy ismernie kellett, az eladó mentesül a szavatosság alól. Egy füstokádó-hengerfejes, vagy egy kopogó motorú-hajtókarcsapágyas autónál ez nem lehet probléma. A szerkezeti rozsdásodás viszont már nagyon más kérdés. Számos mai autón olyan műanyag díszelemek borítják a karosszériát és a padlólemezt (például küszöbspoiler), amelyek alá csak bontást követően tud betekinteni még egy szakértő is. 

Viszont melyik eladó engedi minden egyes érdeklődőnek, hogy szerszámkészlettel álljon neki az autó átnézésének és lebontson olyan elemeket a karosszériáról, amelyek sérülésmentesen például nem is oldhatóak? Nyilván egyik sem. Mindeközben egy szakszerűtlen karosszériajavítás szabad szemmel is látható jelei miatt reklamáló autóst joggal hajt el a kereskedő és a bíróság is. 

Ezzel szemben az a tény, hogy a vevő vitt magával szakembert a vásárlás előtti állapotfelmérésre még önmagában nem jelenti azt, hogy az autó valamennyi hiányosságáról tudnia kellett volna. Vannak ugyanis olyan rejtett hibák, amelyek szakértők számára is csak a sokadik, alapos és tüzetes feltárást-bontást követően észlelhetőek. 

Vannak olyan hibák, amelyeket több szem sem lát elsőre. Nem véletlen a jogi névválasztás: REJTETT hiba!
Vannak olyan hibák, amelyeket több szem sem lát elsőre. Nem véletlen a jogi névválasztás: REJTETT hiba!

Olyat is látott már az igazságszolgáltatás, hogy egy márkakereskedés márkaszervize számolt be egy használt autót az új árába, ráadásul saját márkájút. Az autó későbbi komoly meghibásodása miatt a márkaszerviz bíróságra vitte a szavatossági igényét, az igazságszolgáltatás viszont jól leteremtette: egy márkaszerviztől elvárható, hogy a saját, rutinszerűen szervizelt típusainak hibáit a kipróbálás-átvizsgálás során felismerje. Hát kinek kell érteni egy konkrét márka konkrét típusához, ha nem a szakszerviznek?   

Az ilyen esetekből jól látszik, hogy a vevők számára jogszabályban meghatározott gondossági kötelezettség mibenléte nem mindig egyértelmű a bíróság számára sem. Néha a bíróságok is túlságosan szigorúan ítélik meg ezt a zavaros kötelezettséget. Miközben a fogyasztóvédelem és a szavatosság egyik legfőbb alapelve, hogy a vevőnek joga van a hibátlan teljesítéshez még akkor is, ha egy kukkot sem ért a lovakhoz. És arról még szó sem esett, hogy manapság a használt autók piacán is egyre gyakoribb jelenség a személyes megjelenés nélküli vásárlás. Számos kereskedés kínál autókat on-line vásárlással, videótelefonos "megtekintéssel" és házhozszállítással. Az ilyen vevők esetében még csak nem is értelmezhető a vétel előtti alapos átvizsgálás gondolata.  

Az eladó tájékoztatási kötelezettsége is csak gumiszabály?

Sokszor nehéz eldöntendő kérdés egy szavatossági perben, hogy az eladó tájékoztatási kötelezettsége mire kell, hogy kiterjedjen és mi ellen védi az eladót. Egy ilyen ügyben a kereskedő eladó az osztrák hegyvidékről importált autót adott el a vevőnek. A származási helyről azonban nem tájékoztatta. Az autó alja természetesen levelestészta fázisban volt már évek óta, közúti közlekedésre abszolút alkalmatlannak minősült. A vevő joggal perelt, az eladó viszont arra hivatkozott, hogy az autós a járművet a szerződéskötés előtt megtekintette, annak állapotával tisztában kellett volna lennie. A bíróság viszont ezzel nem értett egyet, szerinte az autó származását is közölni kellett volna a vevővel, aki annak tudatában más döntést hozhatott volna. 

Ráadásul a hibákról való tájékoztatás elmulasztásának kötelezettsége a vevő szavatossági igényét nem érinti (mert utóbbi objektív és nem felróhatósági alapú!), csak a hiba ismeretének szempontjából bír jelentőséggel. 

Az útszórósó és az acél sosem voltak barátok. Viszont nem minden osztrák autó rothad, a bécsi származásúak többnyire mentesek ettől a problémától.
Az útszórósó és az acél sosem voltak barátok. Viszont nem minden osztrák autó rothad, a bécsi származásúak többnyire mentesek ettől a problémától.

Természetes elhasználódás - rendeltetésszerű használatra alkalmasság

A bírói gyakorlat egységes a tekintetben, hogy egy használt autó fogyatékossága csak akkor minősülhet hibás teljesítésnek, ha a hiba oka nem az autó természetes állapotából-elhasználtságából ered, hanem azt meghaladja. Járműveknél azonban különösen igaz azon megállapítás is, hogy a dolognak rendeltetésszerű használatra alkalmasnak kell lennie. Így használt autók esetében akkor is lehet hibás az eladó teljesítése, ha az állapota egyébként megfelel az életkorának és futásteljesítményének (rozsdás, lerúgott kotla), de a jogszabályokban előírt rendeltetésének (közúti közlekedésre való alkalmasság) már nem tud megfelelni.

Tipikus esete ennek, amikor egy olyan autó futóműve szakad ki a strukturális elemeken csámcsogó vasoxid miatt a vételt követő hazaúton, amelyet az eladó friss műszaki vizsgával, normál állapotúként hirdetett és adott el, miközben az autóval való közlekedés nettó életveszély. 

Miért nem kezdhet a vevő egyből az elállással? 

Az elállás úgynevezett ultima ratio (végső megoldás) a szavatosság világában, erre az igényre csak alapos indok esetén "ugorhat" a vevő. Először meg kell kísérelni a kijavítást-cserét, majd ha azok nem járhatók, jöhet az árleszállítás vagy az elállás. Gyakori jogi probléma, hogy a vevő egyből elállási igénnyel nyit, az eladó viszont egyezkedne, a bíróság pedig végül az egész vevői igényt elutasítja. 

Egy konkrét esetben az autó komoly meghibásodást produkált a vételt követően, a vevő pedig perre vitte az ügyet. Először csak annyit kért az eladótól, hogy a hiba javításának költségét térítse meg számára. Az eladó viszont nem akart fizetni mondván, hogy a hibát ő is ki tudja javítani a saját szervizében. A vevő viszont arra hivatkozással, hogy a bizalma megrendült az eladóban, elállást jelentett be és perre vitte az ügyet. A bíróság végül arra jutott, hogy ha a hiba javítható és az eladó ezt vállalta, akkor a vevőnek nincs joga elállni a szerződéstől. Árleszállítás szóba jöhetett volna, a bíróság azonban kötve van a kereseti kérelemhez, attól önkényesen nem térhet el. Így az autósnak hiába volt igaza, a szavatossági jogát nem tudta érvényesíteni elállás útján.   

A jog világában azt is mérlegelni kell, hogy ne ajtóstul rontson a vevő a házba, amikor panasza van. Forrás: NMHH.hu
A jog világában azt is mérlegelni kell, hogy ne ajtóstul rontson a vevő a házba, amikor panasza van. Forrás: NMHH.hu

Bizonyítási teher - az eladó személye a meghatározó

Pórul járt autósként az sem mindegy, hogy kitől származik a portéka. Az úgynevezett fogyasztói szerződések esetén (az eladó kereskedés, a vevő magánszemély) lényegesen könnyebb a szavatossági igényérvényesítés. Megesik viszont, hogy a bíróság félreértelmezi ezeket a könnyítést tartalmazó jogi előírásokat és a kereskedőt hozza kedvezőbb helyzetbe a kereset elbírálása során. Szerencsére az ilyen jogi malőrök rövid úton kiegyenesíthetőek, de nem minden autós érzi magában a lendületet több fordulós pereskedésre. Emiatt az is megesik, hogy annak ellenére pattan le az igazságszolgáltatásról az autós, hogy jogszerű a szavatossági követelése. 

Magánszemély eladó esetén tovább bonyolódik a ráfaragott vevő helyzete, hiszen mindent neki kell bizonyítania és a költségeket is neki kell előlegeznie, ha perre megy. Hiába a nyilvánvaló átverés, a rendeltetésszerű használatra való alkalmatlan állapot és a kamu műszaki vizsga, bírósághoz fordulni ilyen esetekben csak egy lehetőség, nem valós realitás. 

Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy a rászedett autósok ne forduljanak bírósághoz szavatossági igényeikkel. Sőt, arra buzdítok minden érintettet, hogy tegye meg. Viszont előtte jó alaposan készüljön fel a vonatkozó jogszabályokból és bírói gyakorlatból, mert az "akár peresíthető is" ügyvédi tanácsok mögött nagyfokú bizonytalanság húzódik meg a perek várható kimenetelét illetően. 

Perrendszerű bizonyítási kérdéseken dől el egy szavatossági igény. Nem az a lényeg, hogy mi történt, vagy hogy ki miről tudott az eladáskor hanem az, hogy ki mit tud utólag hitelt érdemlően bizonyítani.
Perrendszerű bizonyítási kérdéseken dől el egy szavatossági igény. Nem az a lényeg, hogy mi történt, vagy hogy ki miről tudott az eladáskor hanem az, hogy ki mit tud utólag hitelt érdemlően bizonyítani.
Csőbe húzott a kereskedő? Szédítenek a szervek? Sunnyog a biztosító? Ha úgy érzed, hogy neked van igazad, de mégis lepattintanak a nagykutyák, jelentkezz és írd meg történeted KÉPEKKEL együtt a [email protected]-ra.

Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.



OSZAR »