Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke már 2016 és 2020 közti első elnöksége idején is a legnagyobb kereskedelmi háborút indította el az 1930-as évek óta, ami az USA-ban megalapozta a Great Depression néven ismert gazdasági válságot.
Nagy káoszt okozott a világgazdaságban és kiváltotta a szabad kereskedelem mellett kiálló közgazdászok bírálatát. Az Egyesült Államok gazdaságának azonban nem okozott jelentős kárt – írja az AP hírügynökség az akkori és a mostani vámpolitikát összehasonlító cikkében.
Az infláció akkor nem volt jelentős, a GDP emelkedett, akárcsak 2016 előtt. Trump kormánya akkor beruházási javakat, például a Kínából származó alumíniumtermékeket terhelte meg büntetővámokkal, amelyeknek csak közvetett hatása volt az autóiparra. Most viszont maga az elnök figyelmeztetett arra, hogy intézkedései fájni fognak az amerikaiaknak, vagyis az USA új vámjai és az azokra adott válaszok más országok részéről növelhetik az inflációt.
Természetesen azt ígéri, hogy a rossz idők átmenetiek lesznek. Az infláció koronavírus-járványt és az orosz–ukrán háború kirobbanását követően megugrott, és bár 2022-ben elért csúcsához képest csökkent, még mindig két-három százalék között van az USA-ban.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a vámok miatt növekvő árakra reagálva fenntarthatja viszonylag magas alapkamatát, ami megdrágítja a hiteleket, beleértve az autóvásárlásra felvehető kölcsönöket is.
Az amerikai autógyártók és autósok is csak állnak kimeredt szemekkel
Úgy néz ki, hogy Trump történelmi módon átszabná az Egyesült Államok és az egész világ rendjét, sarokba szorította az USA autógyártóit és autósait. A piac mindkét végének szereplői azt találgatják, hogy tényleg betartja-e végül összes választási ígéretét, amivel szétzilálná a cégek beszállítói láncait – írta a Reuters.
A mexikói és a kanadai behozatalra ígért 25-25 százalékos vámtarifa bevezetését ugyan elhalasztották egy hónappal, ám ezt megelőzően négy-öt százalékkal esett az USA tőzsdéin jegyzett hazai, illetve japán vállalatok részvényárfolyama.
Ezt a halasztás hírére ledolgozták, de a piaci bizonytalanság nem múlt el, a vámok lebegtetése súlyos pénzügyi károkat okozhat a cégeknek. Ráadásul a komplett globális autóipart érinti.
Vajon ki fekteti be a pénzét egy olyan ágazat vállalataiba, amelyek piaci környezete néhány év múlva vagy akár két hónap múlva a feje tetejére állhat? – tette fel a költői kérdést Andy Palmer, a Palmer Automotive tanácsadó cég vezérigazgatója.
Százmillió dolláros nagyságrendű kár lehetősége a tét
Rövid távon naponta 110 millió dollár pluszköltséget okozhatnak Trump vámtarifái az amerikai autóiparnak. A termelés jelentős átalakítása nélkül az éves cech 40 milliárd dollár lehet. Utóbbi összeg Magyarország éves GDP-jének 20 százaléka.
A Stellantis Észak-Amerikában eladott autói 39 százalékát, a GM 36 százalékát, a Ford 18 százalékát gyártja Kanadában vagy Mexikóban a Barclays bank szakértőinek adatai szerint. Ezek többsége az Egyesült Államok piacán talál gazdára. A Volkswagen az USA-ban eladott autók háromnegyedét állítja elő Mexikóban.
Becslések szerint az USA-ban készülő autók alkatrészeinek 40 százaléka Mexikóból, 20 százaléka Kanadából származik. A GM háza tájáról érkező hírek szerint a cég képes lenne kisteherautói gyártásának egy részét áttelepíteni a déli szomszéd országból hazai gyáraiba, ám messze nem rendelkezik akkora kapacitással, hogy kiválthatná a mexikói termelést.
Drágulás és elbocsátások?
A szakértők azt is próbálják megbecsülni, milyen hatással lenne az autógyártók nyereségére a vámháború. Az RBC Capital Markets elemző cég számításai szerint a Kanada és Mexikó esetén bevezetett vámok a GM-nél 21 százalékos, a Fordnál 15 százalékos, a Stellantisnál 12 százalékos, a Volkswagennél 9 százalékos, a BMW-nél 5 százalékos nyereségcsökkenést okoznának. Az új autók ára 1000 és 9000 dollár (nagyjából 400 ezer–3,6 millió forint) között nőhet az Egyesült Államokban Trump kereskedelmi háborúja miatt.
Az autógyártók 165 ezer embert bocsáthatnak el a megdrágult termelés kompenzálására, illetve az autók iránti kereslet visszaesése miatt. Ezek a következmények a tarifaemelést követően legkésőbb néhány hónapon belül jelentkeznének. Persze az is lehetséges, hogy a vámok életbe sem lépnek, hanem csak egy alkudozás részét képezik. Mindenesetre a bizonytalanság komoly problémát jelent az autóipari vállalatok számára.
/Források: Associated Press, Reuters, Investors.com
